A Szent Pál-sziget és a koppánymonostori magaspart 

A Szent - Pál szigetet a Holt Duna délről határolja. A Duna partja és magas part között végig halad egy útszakasz, melyet régen hajóvontató útnak, illetve itatónak használtak. A sziget hossza 3,5 km, szélessége átlagosan 150–350 m, teljes területe megközelítőleg 87 hektár.

A régi katonai térképek az 1780-as években egy nagyobb és három kisebb szigetet ábrázolnak, egységesen erdőborítással. Később két szigeten az erdőt letermelték, s helyén mocsaras foltokkal tarkított rét jött létre. A sziget életében bekövetkezett legnagyobb változások a 1800-as évek második felére tehetők, amikor partját sok helyen kőszórásokkal szegélyezték, a kisebb szigeteket a nagyhoz csatolták, a mellékágat kőgáttal leválasztották a főmedertől. A Duna ezen szakasza valamikor kiváló halászhely volt, de évszázadokig foglalkoztak itt és a közeli ácsi partszakaszokon az aranymosás ősi mesterségével is.

A mellékág-rendszerben gyakorta látni itt tőkés récét, kis kócsagot, bakcsót vagy rétisast is. A Duna medre ezen a helyen éri el a legnagyobb mélységét, amely kiváló téli vermelő helyet biztosít megannyi védett halfajnak, de itt található az egyik legnagyobb folyami kagylóállomány is.

A Dunának mind a magyar, mind a szlovák oldala „Natura 2000” védettséget élvez. Ezen a területen 2015-ben létesült egy tanösvény, Koppánymonostori Ártéri Tanösvény névvel. A tanösvény az Erdő utca végén álló információs táblától indulva, a Duna mellékágát követve vezet a Szent Pál-szigetre. A túrázók vezető füzet segítségével haladhatnak a 7,5 km-es szakaszon.

Fotók: Szili Ferenc

Szent-Pál sziget, egy igazi vadregényes dunai szigetvilág ártéri fűz-nyár ligeterdőkkel, gyümölcsösökkel, kiterjedt rétekkel.

Több védett növényfaj megtalálható itt. Például: nyári tőzike, ligeti csillagvirág, budai imola, réti iszalag, széleslevelű nőszőfű.

Több tucat idős famatuzsálem található a területen, melyek törzskerülete meghaladja az 5-7 métert. A Szent Pál-sziget rengeteg denevér fajnak és odúlakó madárnak is otthont ad. A területen több, mint 160 madárfajt figyeltek meg, melynek alapján elmondható, hogy különösen gazdag az idős ártéri erdőben élő madáregyüttes, élükön a különböző harkályokkal.

Nyáron, fészkelési időszakban a fent felsorolt fajokon kívül megfigyelhetők: fekete gólya, kis kócsag, jégmadár, énekes rigó, bakcsó. Látványosság, hogy néhány éve a réti sas.

A védett rágcsáló, rovarevő fajok közül a vörös mókus, a mogyorós pele, a nagy pele, a cickány fajok és a keleti sün.

A Holt Dunánál él a fokozottan védett vidra és a védett európai hód is.

A nagyvad állományból vaddisznó, szarvas, őz és olykor aranysakál is előfordul a területen.

A Magaspart Koppánymonostor legmagasabb szakadékpartja, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Dunára. Olyan természeti, látképi értéket képez, amelyhez hasonló csak a Dunakanyarban látható.